Az én szigetem – Görög nosztalgia est
2009 augusztus 11. | Szerző: marmalade
![](https://marmalade.blogcdn.p3k.hu/files/kerkira0.jpg)
Barátainkkal egy délután erejéig, párás tekintettel, nagy adag meze-tállal, no meg egy jó kis samosi likőrbor kíséretében merengtünk a vakáció rövidségén. Pár napja érkeztünk haza, egyikünk a Peloponnészoszt barangolta be, másikunk pedig a felejthetetlen Korfu szigetét. Nem először. És nem is utoljára.
Bevallom meglehetősen jól tartottuk kint magunkat, valamilyen édes süti, frappé, és gyros a napi alap menühöz tartozott. És persze a kedvencek végig kóstolása sem maradhatott el; szofrito, kleftiko, kleftedesz, és a rajongásaim tárgya a muszaka. Az 5. napon a háromtagú kis családunk + 7 kióval gyarapodott. Igaz ebbe az az napi English Breakfast is besegített (babbal, kolbásszal, pirítóssal), mert másnapra azért 2 kilóval lecsökkent az átlag súly.
Még hogy a mediterrán étrend karcsúsít?
Valahogy úgy vagyok Korfu szigetével, mint a Lost hősei; egyszerűen nem tudok elszakadni tőle, és 4-5 évente visszakerülök hozzá.
Voltam anno ezer éve, csajos nyaraláson, majd néhány év múltán a leendő párommal átúszattam a Canal d’amourt, aztán néhány év eleltével ott ragadtunk pár hétre, hogy hivatasolan is feltérképezzük, és bejárjuk az egész szigetet, majd eltelt újabb 4-5 év, és jött a családi nyaralás 3 éves lányommal. Ma már ezeken a nyaralásokon ő játsza a főszerepet. Ő diktál. És fehér bőr ide, napallergia oda, ő bizony tenger-imádó.
A sziget mindig tartogat izgalmas helyeket, mint az álmos meditrrán hangulató Lefkimi, a lélegzetelállító Drasztisz fok, vagy a Rothschild-család eldugot birtoka, Kerasia, ahová az angol arisztokrácia krémje is jár nyaralni.
És persze Kalami, ahol Lawrence Durell is lakott.
Oh, Kerkira!
Beutaztunk ismét Kerkirába, a fővárosba is. A város atmoszférája lenyűgőző. Különösen az ó városé, mint egy időutazás. Egyszerrre érvényesül rajta a hellén, és a velencei hatás, amelyet a bizánci templomok, és reneszánsz lakóházak színesítenek.
Balatonboglár, a Szüreti Fesztiválon innen és túl (rövid útirajz)
2014 augusztus 9. | Szerző: marmalade
Boglári látkép
Az augusztusi Szüreti Fesztivál (ideje 15 és 20 között) kétségtelenül feldobja a csendes Balaton melletti település életét. Mi júlisusban voltunk itt, amikor is csak amolyan két standos halászlé fesztivál volt,többször is elsétáltunk arra, hogy csalódottan rájöjjünk, tényleg ez a pár sátor a halászléfesztivál?!
A piac
A piacozás nagy élmény volt. A nemrég épült helyen a kistermelők portékái szépek, ízletesek, azóta sem vettem/ettem itt Budán olyan finom, édes, zaftos Lucullus paradicsomot, mint ott. Meglepő volt számomra az is, hogy az árut, a gyümölcstől a zöldségig én válogathattam ki, itthon rászólnak az emberre, ha egyáltalán hozzányúl valamihez.
Út a kilátóhoz
A várdomb talaja kb. 1 millió éves, vulkanikus eredetű, 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté. A fásítását 1900-as évek elején kezdték meg, akkor került ide a feketeerdő-liget is.
Fenyőliget a Kilátónál
Valamikor földvár volt itt. A kilátótól északra az orom felé található egy hatalmas kő, rajta patanyommal, amit a monda szerint egy török janicsár ejtett, amikor magyar üldözői elöl a szakadékba ugratott.
A város jelképévé vált Gömbkilátó Xantus János nevét viseli, az 1959-es BNV kiállítási darabja volt és 1967-ben került mai helyére. Éjszakánként kivilágítva szép látványossága a városnak.
A kilátó
A part
A partról
Kikötő
És néhány falat…
Halászlé, hát igen, a nélkül nem akartunk hazamenni….A kikötői Kikötőbe ültünkbe, estefelé. A kiszolgásás kicsit lassú volt, a halászlé kissé sós, a benne levő hal viszont nagyon finom, omlós. A gyerekek gyrosa és a sült krumpli ízletes. Még annak ellenére is szerethető volt a hely, hogy az utolsó falat szálka a torkomon akadt.
Nagyon jó a konyhája a Fehér Ló Pizza & Grill-nek a strand bejáratánál. Sajnos a jegyzetemet elkavartam és már nem emlékszem pontosan az étel nevére, valami lapon sült csirkesteak volt gyümölccsel, fűszeres hasábburgonyával…nagyon finom volt! És az árai is kellemesek.
Nem úgy, mint a felkapott Gianpiero’s-nak. Ha most visszamennék biztosan nem paradicsomos-csirkés mozzarellás pennét választanék.
Oldal ajánlása emailben
XHasonló bejegyzések: