Az áfonyalekvár klasszikus darabja a kamrának. Ehetjük magába, kásák tetejére vagy joghurtba kanalazva, szószként sült húsokhoz, rántott sajthoz. Érdemes pár üveggel készíteni belőle.
Bár a blogomon nem dúskálnak a befőzéses receptek, kedvenc nyári időtöltésem a lekvárkészítés és a befőzés. Eperlekvárral kezdődik a szezon valamikor májusban, majd jönnek a klasszikusok a sárgabarack, az áfonya és a szilva. Ha kreatívabb korszakomban ér a szezon, akkor kísérletezgetek és teszek ezekbe bodzát, levendulát, vagy étcsokit, de már nem nagyon erőltetem, mert nem mindegyik vált be. Csináltam már levendula zselét is szederrel, különböző eceteket (eperből, áfonyából, málnából), savanyú paradicsomot, ecetes szilvát, és barack illetve körtebefőttet stb…ezeket olykor olykor felfrissítem.
Szóval egy ilyen klasszikus kamratöltögető nálam az áfonyadzsem. Általában kisebb adagokban készítem, többször a nyár folyamán, kb. 3-4 üveggel alkalmanként. Így kicsit olcsóbbnak látom az árát. Nem kerül bele semmi csak cukor és áfonya. Meg egy ici-pici citromsav. Idén beleszerettem az almapektinbe (bioboltból szereztem) ebből is kerül egy kanálnyi. A biztonság kedvéért. De korábban kimaradt és így is besűrűsödött.
Hozzávalók: