Régimódi rácsos, diós szilváslepény

2014 október 13. | Szerző: marmalade |

A nagyanyó süteményeinél nincs jobb! Erre a megállapításra jutottunk a Zurammal kettecskén, és fél nap alatt fel is faltuk ezt a tepsi diós lepényt. A rotyantott házi szilvalekvár (ezt később még megmagyarázom) az őszi hangulat miatt került bele, nagyon jól illik a sütibe, egyedül csak a dió beszerzése okozott némi fejtörést, mivel az új dió még vizes, nem lehet darálni, a régit pedig a lelkiismeretesebb kofa nem ajánlja. De a problémát áthidaltuk, egy másik árusnál. Igaz, nem olcsón, 700 forintomba került 20 dkg.

A házi szilvalekvárral az utóbbi években nagy barátságban vagyunk, amikor és ameddig tudok főzök még néhány üveggel belőle. Összeturmixolás előtt tettem néhány kanállal  a tésztára, így nagyobb darabok is jutottak a sütibe, a többit pedig főztem tovább télire.

 

 Rácsos diós szilváslepény

Hozzávalók a tésztához:  35 dkg finomliszt, 1 kiskanál szódabikarbóna, 5 dkg porcukor, 1 tojás, 20 dkg puha vaj

A töltelékhez: 3 tojás, elválasztva, 15 dkg porcukor, 15 dkg dió darálva

Szilvalekvár

a nyújtáshoz finomliszt

 

Forgassuk össze a tésztához a lisztet a szódabikarbónával, porcukorral és a tojással. Morzsoljuk össze a vajjal. Gyúrjuk össze és folpackba csomagolva tegyük be a hűtőbe, amíg a töltelék elkészül.

A tojások sárgáját keverjük krémesre a porcukorral. A fehérjéket verjük fel keményre, adjuk hozzá a darált diót és forgassuk össze a tojássárgás masszával.

Liszttel beszórt deszkán nyújtsuk ki a tészta 2/3-t és béleljük ki vele egy közepes kb. 30 x35 centis tepsit. Kenjük be vastagon lekvárral. (Legközelebb én is vastagabban fogom!), majd kanalazzuk rá a diós habot.

A megmaradt tésztából vágjuk csíkokat, kézzel kicsit sodorjunk rá és átlósan lefektetve rácsozzuk be vele a süti tetejét.

Előmelegített sütőben 170 fokon, kb. 35 perc alatt elkészül.