Bár olykor jól esik/esne néha valamit a földhöz vágni, Korfun nem ilyen apropóból dobálják ki a cserpeket az ablakon.
Juhéjj, lassan indul a bazi nagy görög húsvéti mulatság! Én persze az ünnepi lakomára hajazok.
A Húsvét, a legfontosabb vallási ünnep a görögök számára. A pogány időkben ilyenkor ünnepelték a természet újjászületését, az élet örömét. A hívők negyven napig böjtölnek, lemondanak húsról, sajtról, tojásról. A húsvét előtti nagyhéten az emberek visszahúzodóbbak, nem járnak szórakozni, minden nap részt vesznek szentmisén, ahol végigjárják Krisztus kálváriáját, otthon pedig takarítással, sütéssel-főzéssel készülnek.
Nagyhét szerdáján a templomi gyertyaállványokat homok helyett liszttel szórják be, amiből az asszonyok az istentisztelet után kenyeret sütnek és megszenteltetik.
Nagycsütörtökön tojásfestés és hosszú estébe nyúló szentmise vár a hívőkre. Pénteken teljesedik ki a mély gyász és sötét kendőkkel takarják le az ikonokat. Krisztus szimbolikus sírját, virágokkal borítják be.
A cserépdobálás kb. a 2. percnél pörög fel igazán:
Hrisztosz aneszti
Szombaton, látványos körmenet indul a város védőszentje Szent Szpiridon koporsójával. 11 óra tájban pedig egy jellegzetes korfui esemény következik, aminek az eredetét, nem nagyon tudják megmagyarázni: minden ablakból kidobálják a fölösleges cserepeket, edényeket.
Éjfélkor egy pap bejelenti Krisztus feltámadását( Hrisztosz aneszti) és felkapcsolják a fényeket. Ehhez a papi gyertyáról átemelve, a hívők meggyújtják saját gyertyáikat és elindulnak a fénnyel haza. Felzúgnak a harangok, tüzijáték kezdődik, majd hazamenve, otthon elfogyasztják a húsvéti vacsorát. Nélkülözhetetlen étel a bárány és a “magiricát”, ami egy hagyományos húsvéti étel, leveshez hasonló, a bárány belsőségéből, beleiből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással sűrítve.
Egy görög sáfrányos, csokis kalácsrecpet korábbról….naná, hogy cseréppel!
