Görög olajbogyó kóstoló

2013 április 17. | Szerző: marmalade |

A görög napok kapcsán, gondolom jól jön egy kis betekintés a görög olíva világába. Én már régóta csak görög olajat és bogyót használok, valahogy testesebbnek és aromásabbnak tartom, mint a spanyolt, vagy azokat az olasz olajakat, amiket eddig volt szerencsém kóstolni.

Az olíva a mediterrán konyhák egyik legjellemzőbb alapanyaga, hidegen melegen egyaránt fogyasztható.Vannak közöttük egészen apró szeműek és gigantes méretűek, mint a görög fajták, zöld, lila, lés barnás fekete árnyalatban.

Egy görög termelőtől mesélte, hogy azért olyan ízletes a peloponnészoszi, a chalkidiki illetve a korfui olajbogyó, mert a napsütés mellett sok eső is éri, ezért fogyasztásra leginkább így alkalmas. A legfinomabb – szerintem – a karakteres, nagy szemű olajbogyó, a  Kalamata.

Legismertebb fajtái:

• Elitses: vékonyabb, asztali olajbogyó a zöldesbarnástól- a fekete színárnyalatig.
• Ionian: Korfu és Kefalónia vidékéről származó telt zamatú olajbogyó. Itt a lakosság jelentős része megtermeli és elkészíti saját olívaolaját
• Kalamata: Peloponnészosz déli részéből származik.Testes, lédús, kiváló aromájú.
• Megaritki: mazsolaszerű olajbogyók. Túl érett állapotban szüretelik le, mossák és száraz sóval rétegezik.

A krétai olajbogyókból viszont  remek olaj készíthető, mert ott kevesebbet esik, ellenben legalább 360 napon át erős napfény éri, ami kell ahhoz, hogy érett zamata legyen. Az olívaolaj minőségét meghatározza a fajtája, a termelőterület, az évjárat és a gondos feldolgozás, ugyan úgy mint a boroknál. Nem véletlen, hogy mintegy 95 ezer család foglalkozik Krétán olívatermeléssel. Egy liter olaj előállításához nagyjából 5 kiló olajbogyó szükséges.

Idehaza leginkább a Cretan Prince, hidegen sajtolt, extra szűz olíva olajat, és az Ousia-t lehet kapni, például Náluk, vagy nagyobb bio boltokban. Kiváló minőségű a Minos, vagy a Knossos márka terméke is

Az olajbogyókat legtöbb esetben sóban, sós lében, vagy olívaolajban eltéve kerülnek forgalomba. Vannak magozott, töltött formái és pirítósra kenve nagyon finom a belőle készült paszta is.

Minősítések:

• Extra szűz olívaolaj: a legmagasabb minősítésű, savassági szintje 1 % alatti, általában kézzel szüretelik. Kiváló az aromája, íze, színe
• Szűz olívaolaj: 2 %-os savasságú, szintén kiváló ízű  és színű
• Olívaolaj: a finomított és a szűz olaj keveréke

Hogyan készül az olívaolaj?
Leszüretelik a bogyót, – 24 órán belül meg kell kezdeni a bogyók préselését, különben megindul az erjedés és romlik az olaj minősége –  megmossák, megdarálják, majd préssel vagy centrifugával kinyerik belőle az olajat. Az extra szűz olaj előállítása során nem szabad hőt alkalmazni, ezért is nevezik hidegen sajtoltnak.

Hogyan vásároljuk

Első sajtolású extra szűz olívaolajat vásároljunk. (Nagyon jól illik salátákhoz, pácokhoz, kenyér, vagy pizzatészta alapba, kész ételek ízesítésére, de soha ne hevítsük 170 fok fölé!)

Nézzük meg a címkét: legyen rajta a termelő, a termőhely és a bogyó fajtája (ez a görög olajaknál általában  a koroneiki, thrumbolia, vagy a cunati szokott lenni.

 

A hangulat kedvéért pedig egy népszerű görög dallam: