Először Edina barátnéméknál kóstoltam meg egy csodálatos
házi készítésű ishlert, anno tinédzserként. Majd ahogy azt szoktam, elkértem a
receptjét. Ezt a cetlit évekig őriztem a fiókomban, de valamiért mindig
visszarettentem attól, hogy elkészítsem. Ebben a fiókban átlapult jónéhány év,
és egy átélt költözés után, aztán sajnos mégis a nálam landoló cetlik sorsára
jutott, elkallódott.
Pár évvel ezelőtt anyósom lepett meg karácsonykor egy
hatalmas doboz házi készítésű ishlerrel. Fantasztikus volt az a csokiillat, ami
a dobozból áradt kifelé, valahányszor kinyitottuk. És sűrűn kinyitottuk.
Idén egészen biztos,
hogy ő nem fog kényeztetni minket, hisze még a telefont sem emeli fel, hogy
megkérdezze, hogy van az unokája, úgyhogy nekiálltam ishlert csinálni, magam.
És lám TUDOK!
És mivel minap ez az adag is elfogyott, gyorsan össze kell
dobnom még egy tepsivel belőle.
helyett150 g darált mandula, nekem most csak ennyi volt itthon)
Csipetnyi só.
áfonya lekvár,
Csokimázhoz:
margarinnal felolvasztva.
A tésztát deszkán kb. 3 mm-es vastagságúra nyújtottam,
csillagalakú formával kiszúrtam. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre tettem és
előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütöttem.
Amikor kihűlt két sütit áfonyalekvárral összeragasztottam,
és csokimázzal bekentem. Ehhez 100g étcsokoládét 2 evőkanál margarinnal
mikrosütőbe felolvasztottam.
Fémdobozba tároltam, este készült el, másnap már rendkívül
puha volt.