Egyszemélyes ebéd japán stílusban

2008 szeptember 28. | Szerző: marmalade

 

Sosem voltam még ennyire „up to date”. Bár romantikus vacsorát kellene publikálni, én mégis egy magányos ebédet osztok meg.

A romantikus vacsoráról igazából csak egy emlékem van és az nem egészen a menühöz kapcsolódik; még  szerelmünk hajnalán, talán az első kettesben töltendő otthoni, gyertyfényes vacsorára készülve, majd megfagytam a lenge öltözetemben, és a combfixes harisnyámban (amit ez előtt és ez után sem hordtam).
Mert tél volt és a panel lakás pedig hideg.

 
…Ma néhány órára szalma lettem, mert tömény náthásan nem mentem el anyósom családi ebédjére, viszont kárpótoltam magam egy gyors japán étellel.

 Az utóbbi években ritkán volt arra lehetőségem, hogy csak a magam kedvére főzzek (a lenge öltözetet, pedig már úgy is régen a meleg flanel ingek és kényelmes tréning nadrágok váltották fel).
Szóval a szunnyadó japán és thai konyhai rajongásomat ritkán tudom a konyhámban haszosítani. A páromat olyan csemegékkel, mint lazac, rák, kagyló, tengeri alga, sushi, a világból ki lehetne kergetni, kicsiny lányom ízlése viszont még alakulóban van, de a lazacból már jóízűen csipeget, a tésztafélékért pedig kifejezetten rajong. Nem egyszer kapom rajta, hogy kis kamrám (ez a kedvenc felfedezőhelye) polcairól kikotorja és rágcsálgatja a száraz tésztaféléket.  

 
Lazac japánszószos soba tésztával

 
50 g soba (hajdina tészta)

1 evőkanál szárított alga

Egy szál újhagyma

 
Szószhoz:

100 ml húsleves alaplé

1 evőlkanál mirin

1 evőkanál japán szójaszósz (Kikkoman)

Fél kiskanál cukor

¼ kiskanál wasabi por,

                                              100 g-os lazacfilé,só, bors, citromlé.

A hajdinatésztát forró vízben kifőztem. A szárított algát meleg vízben átmostam és összekevertem a tésztával

Egy serpenyőben felforrósítottam a szószhoz valókat, majd tálaláskor ezzel locsoltam eg a tésztát és lazacot is.

 
A lazacot beborsóztam, citromlével meglocsoltam és kevés vajon megsütöttem.

Hűvös szeptember, joghurtos, kakaós szelet

2008 szeptember 16. | Szerző: marmalade

 

Esős idő, lázas gyerek és egy kis idő „Marmalade”ra.

Kicsit hosszabbra sikeredett a nyárvégi eltünésem a blogtól,
és ez sajnos nemcsak az írásra, hanem az olvsásra is vonatkozik. Még a
kedvenceimet is csak a szemem sarkából inkább csak címszavak és fotók szintjén
tudtam nyomonkövetni. Pedig sütöttem, főztem, csak megörökíteni nem volt időm.
És volt olyan időszak is  amikor viszont kevesebbet
sürögtem-forogtam a konyhában és többet a fogászati rendelőben.

A nem tudatos elvonókúra az édességevésemre is kiterjed, meg
is lett a következménye, mínusz 2-3 kiló.

Ezt a „veszteséget” egy gyors desszerttel kellett
kompenzálnom. Amihez a házi lekvár remekül illik.

 

             Joghurtos, kakaós
szelet   

fél kiskanál
szódabikarbona,

fél kiskanál só,

5 evőkanál kakaópor,

 

100 g puha margarin,

25 dkg cukor.

 

2 tojás,

80 ml víz,

200 ml natur joghurt.

 

Egy lábosban
összedolgoztam a lisztet, a sót, a szódabikarbonát és a kakóport.
A puha vajat
robotgéppel krémesre kevertem a cukorral, majd a tojásokkal. Ebbe bekevertem a
joghurtot és összedolgoztam a kakós liszttel. A tészta állagát a vízel
javítottam.

 Kivajazott,
kilisztezett püspökkenyérformában 55-60 percig sütöttem, úgy, hogy az első tíz
percben kicsit erősebb lángon (kb. 190 fok), majd csökkentettem 170-180 fokra.