Ha én bor lennék…

2008 április 11. | Szerző: marmalade |

 Egy rosé/syrah érdeklődik Ági alakjába bújva…

Nem tartom magam borszakértőnek, ráadásul csak alkalmi
kortyoló vagyok, pedig tisztában vagyok azzal, hogy egészségünk védelmében ajánlatos
lenne esténként legalább egy deci jó minőségű száraz vörösbort eliszogatni.

 Ennek ellenére én bizonyára édes és fehér bor lennék. Mint Szeremley Huba késői szüretelésű Badacsonyi
Zeusza. A Balatonhoz és Badacsony vidékéhez nagyon erős érzelmi szálakkal  kötődöm, még abból az időből, amikor órákat
töltöttem el az öregleshegyi bólogató meggyfa árnyékában és amikor a világ
tökéletesen kerek volt, mert körülöttem lehetett mindenki akit szeretek.

És még a késői szüret is találó, mert ha valaki, akkor én tényleg
a későn érő típusba tartozom. Nem is szerettem annyira tizenévesnek lenni, és a
huszas éveim elejét is elpazaroltam…

 

Egy másik, megmagyarázhatatlan kötődés viszont Görögoszághoz
fűz, úgyhogy még úgynevezett likőrborként, vagy mazsolaborként is eltudnám képzelni
borpárlatú életem, Samos, esetleg Patras vidékéről. Természetesen fehéren és
mézédesen.

Kiváncsi lennék Kicsi Vu és Piszke válaszára.