Egy ünnepi csokoládés diótorta

2007 november 30. | Szerző: marmalade

Ez a süti „Ibi csokoládétortája” néven jutott be családunk képzeletbeli almáriumába, egy csíkos, kézzel írott recept füzet oldalán. Lassan már 20 éve, és ha jól emlékszem, egy Nők Lapjából származik.  Mindenkinél nagy sikert aratott könnyű piskótájával, zamatos krémjével, de mivel folyton magyarázni kellett, hogy ki is az az Ibi, pontosabban ki nem, mert közel s távol nincs és nem is volt ilyen ismerős a családi- és baráti körünkben, az elnevezése amúgy póriasan csokoládés diótorta lett.

Csokoládés diótorta

(leánykori néven: Ibi csokoládétortája)

Hozzávalók: 7 tojás, 17 dkg cukor,

17 dkg darált dió,

2 evőkanál keserű kakaópor, egy késhegynnyi sütőpor,

2 evőkanál liszt.

A krémhez: 2 tojás sárgája, 1 evőkanál neszkávé,

1 deci tej, 14 dkg cukor, 2 evőkanál kakaópor, 20 dkg margarin.

A tortához: a 7 tojás fehérjét habbá vertem, hozzáadtam a kristálycukrot és jó keményre habosítottam. Egyenként belekevertem a tojások sárgáját, majd beleforgattam a darált diót és a liszttel elkevert sütőport.
26 cm-es, kivjazott, lisztezett kapcsos tortaformában 30 percig sütöttem (az első 5 perc erős tűzön, majd a továbbiakban alacsony hőmérsékleten).  Elzárás után a nyitott sütőajtóban pihentettem.
Amikor kihűlt két lapba vágtam és a krém 1/3-ával megkentem az egyiktortalapot. A többivel bevontam az oldalát és a tetejét.
A krémhez: A tojások sárgákat csomómentsre kevertem a neszkávéval, a tejjel, a cukorral, és a kakaóporral, majd gőz fölött sűrű krémmé főztem. Félre tettem hűlni. Amikor langyosodott, adagonként hozzákevertem a margarint, gépi habverővel krémesítve.

Angyalkajáték ajándéka

2007 november 29. | Szerző: marmalade

Sajnos az én angyalkám nem tudott a keddi összejövetelen részt venni, de lelkiismeretesen gondoskodott arról, hogy időben megkapjam a kis gasztro csomagomat, amit gyermeki izgalommal bontottam fel.

A csomag tartalma mind az édes szájamnak, mind az ázsiai, különösen a japán konyha iránti vonzalmamnak kedvező:

 – rózsaszín torta dísz

– szirupos, kandírozott (?)gyömbér

– csoki tortadara

– és három nagyon helyes sütis forma.

 

Köszönöm phzs!

UI:

Az összejövetelen frenetikus sikekre volt Piszke karácsonyi hangulatot idéző bonbonjának és Ízbolygó zselés szaloncukrának. Ajánlom kipróbálásra!

Mogyoróvajas brownies (peanut butter brownies)

2007 november 27. | Szerző: marmalade

 
Ezt a receptet, már hetek óta kerülgetem Janet oldalán.Vissza, vissza térve a guszta fotót nézegetve, de a benne levő mogyoróvaj valahogy mindig visszatántorított attól, hogy elkészítsem. Évekkel ezelőtt ugyanis kóstoltam már és nagyon nem ízlett, amolyan Nutella-mutánsnak tartottam.

Aztán mostanába a Zuram mogyorókrém lázba került. Meg akarta kostolni, és mit tesz ilyenkor egy jó asszonyka? Nyakába veszi a várost, (na jó, csak a kerületet) és elindul peanut butter vadászatra. Persze a közeli hipper, szuper és normál közértek polcain egy sem volt, még jó, hogy a jó, öreg Culinárisra lehet számítani és a raktárából előkotortak egyet  az aggódó vevőnek.

Úgyhogy a peanut butter meg lett kóstolva, kenyérre kenve, ahogy illik. Az első reakció az volt, hogy brrrr. Aztán mentő ötletként beugrott, hogy ezt az amerikaiak még marmalade-dal is megkenik. És így már nagyon bejött a Zuramnak.

Nekem meg ez a brownies! Finom, pikáns íze van, meglegetősen laktató.Még azok is repetáztak belőle, akik a mogyoróvaj hallatára sokáig visszafogták magukat a kóstolástól.

Sajnos a fotó nem tökéletes, de már nem volt idő újat készíteni belőle.

Mogyoróvajas Brownies

(peanut butter brownies)

Hozzávalók: egy tábla étcsokoládé, ¾ csésze vaj,

 2 csésze cukor, 3 tojás, 1 kiskanál vanília esszencia, 1 csésze lisz,

+  az eredeti recept még ír hozzá 1 csésze apróra tördelt mogyorót is, ezt én nem vettem igénybe.
A mogyorókrémhez: 1csésze mogyoróvaj (Peanut Butter), ½ csésze porcukor, 1 kiskanál vanília
Csokimázhoz: 1 tábla étcsokoládé, 1 kiskanál porcukor, ¼ csésze vaj.

Mérőeszköz: 2,5 dl bögre.

Mikróba felolvasztottam a csokoládét és a vajat. Ehhez robotgéppel hozzákevertem a cukrot, majd a tojásokat, a vanilia esszenciát, és a lisztet.

Kisebb kivajazott, lisztezett tepsibe (22 x 22 cm-es) tettem és előmelegített sütőben 30 percig sütöttem. A teteje ropogós lett a belseje viszont kellemesen krémes.

A mogyoróvajat elkevertem a porcukorral, a vanilia aromával és a kihűlt süteményre kentem.

 Gőz fölött felolavsztottam a vajat és a csokoládét. Még belekevertem egy kevés porcukrot is, hogy ne legyen annyir keserű és a mogyorókrémre öntöttem

Datolya kenyér (date bread)

2007 november 21. | Szerző: marmalade

 

Valószínűleg tipikus gasztrobloger tünet, hogy az ember álldogál egy áruház könyvrészlegénél, vagy a könyvesbolt szakácskönyveinél, belemélyed a kiválasztott példányba és bőszen magolja a receptet. A bátrabbak még ott helyben le is firkantják.

A multkor jót mulattam a Doki bejegyzésénél, mert nagyjából egy időben, hasonló módon én is szerzeményeztem egy receptet.

Kedvenc lelőhelyem a Pendragon könyvesbolt, ahol rengeteg angol nyelvű könyv található, nem mellékesen gasztronómi részleggel. Egy-egy látogatáskor néha az új könyv mellé egy új recept is jár, mint például ez…csak egy másikból, ami – egyenlőre- ott maradt.

A datolya kenyér (date bread), amit én inkább püspökkenyérnek hívnék egy zsídó szakácskönyvből származik. Megláttam, megszerettem és gyorsan bemagoltam.

Íze különleges – persze azért a csokis sütiktől elmarad – de finom, cukor nélküli reform reggeli, vajjal, esetleg lekvárral megkenve. A gyerkőc is imádta.

 Datolya kenyér

 
Hozzávalók: 250 g datolya, 150 g liszt,

1 kiskanál szódaikarbóna,

150 ml víz, 15 g vaj, 1 tojás,

 
A datolyát kevés vízzel puhára főztem, madj turmixoltam. A vizet mikróba felmelegítettem és beledobtam a vajat, hogy puhuljon.
Egy tálba beleszórtam a lisztet, a szódabikarbónát, hozzáadtam a tojást, a datolya masszát és a vajas vizet, majd az egészet robotgéppel egyneműsítettem. Kivajazott, lisztetezett püspökkenyér-formában (kisebb, 21 cm hosszú), közepes lángon úgy 45-50 perc alatt elkészült.

 

A cukorcsapda elkerülése (1.): Datolya-paszta

2007 november 21. | Szerző: marmalade

 
Amennyire lehet, 16 hónapos lányom táplálkozásában kerülöm a cukorfogyasztást. Ételeit leggyakrabban juharsziruppal, vagy datolya-pasztával ízesítem. Csak nagyon ritkán mézzel. Ez utóbbi ugyanis elég sokáig, úgy egy éves koráig tiltólistás volt, mivel botulizmust okozó baktériumok lehetnek benne.

 A datolya paszta ötlete Stahl Judittól származik, egy interjúban emítette, hogy lányának cukor helyett saját készítésű édesítőjét adja, összefőz aszalt datolyát, aszalt fügét és aszalt sárgabarackot, majd pürésíti.

Nálam a füge kiamaradt. Először azért mert sehol nem kaptam, később pedig azért, mert pürésítés után is még nagyon magos volt. Néhány szem aszalt szilvával helyettesítettem, de ízlés szerint el is hagyható.

Ezzel a keverékkel nagyon jól lehet a különböző tejbepapikat, reggeli kásákat, vagy akár a natúr joghurtot megízesíteni. Nem kell sok belőle, elég 1-2 kiskanálnyi. A gyerkőc imádja!

 Datolya paszta

Hozzávalók: 250 g aszalt datolya, 5-6 szem aszalt szilva,

4-5 szem aszalt sárgabarack.

A hozzávalókat kevés vízzel felteszem főni, amíg mindegyik gyümölcs megpuhul. Majd bottrumix segítségével pürésítem.

Csupacsoki-torta

2007 november 12. | Szerző: marmalade

 

Rejtő Jenő regényéhez hasonlóan nálam is három nemzet ült egy asztalnál: egy holland kakaópor, egy mexikói 70%-os étcsoki, és egy belga étcsoki pasztilla.
A süti kakaótartalmát ebből a háromféle alapanyagból nyertem; ennek hatására az íze is olyan „keserédes” lett. Ezt egy jó magyaros porcukor-zuhannyal ellensúlyoztam.
 A származási helyek természetesen igény szerint lecserélhetők másra (hátha valakinek a szerencsi kakaópor a kedvence?), nekem ezek voltak otthon.

Csupacsoki-torta

Hozzávalók:

125 g vaj, 100 g 70%-os étcsokoládé, ¼ csésze forró víz,

2,5 g keserű kakaópor, 1 kiskanál vanilia esszencia, 1 csésze cukor, 3 tojs, ¾ csésze liszt, 1 kiskanál szódabikarbóna, 10 dkg étcsoki pasztilla.

20 cm-es kerek, kapcsos tortaforma, 2,5 decis csésze.

A vajat, az étcsokoládét és a meleg vizet együtt mikróba teszem és összeolvasztom. (Rövid időközönként, többször ránézek és átkeverem. Összesen 2-3 perc.)
Majd hozzákeverem a keserű kakaóport.
Egy nagy tálba beleszórom a cukrot, hozzáadom a vanília esszenciát és egyenként a tojásokat. Belekeverem a csokis masszát és a szódabikarbónával elkevert lisztet.
A massza felét a kivajazott, liszezett tortaformába öntöm, rácsórom az étcsoki pasztilla felét (5 dkg), jöhet a maradék massza, majd rá a maradék csoki cseppek.
Előmelegített sütőben 55-60 perc alatt megsül.

Bolti mézek vizsgálata

2007 november 1. | Szerző: marmalade

 
Még ez év márciusában az Országos Magyar Méhészeti Egyesület mézvizsgálatot végzett, melynek eredménye igen megdöbentő volt:

A kisebb-nagyobb élelmiszerüzletláncok (9 élelmiszerforgalmazó egységtől (CBA, Auchan, Plusz, Penny, Match, Tesco, Interspar, Lidl, Profi), 45 minta, 15 gyártótól) mézkészletét hivatalosan be- és megvizsgálva kiderült, hogy a vizsgált termékek, mintegy 80 %-a hamis! Vagyis nem felelnek meg a természetes méz kategóriájának és az EU előírásoknak sem.

(Részletes lista ITT!)

Vagyis, ha egészségesen szeretnénk táplálkozni, esetleg az immunrendszerünket természetes módon erősíteni mondjuk egy jó kis ásványi anyagokban bővelkedő akác- vagy hársméz elfogyasztásával, akkor ezeket a termékeket megvásárolva nem az ősi gyógyerőt kapjuk, hanem csak cukorszirupot. Jobb esetben 20 % körüli akácpollen tartalommal, rosszabb esetben csak 0 és 7-8 % közöttivel.

Kinek a termékét vásároljuk?

Pozitív példaként kiemelnék azért két céget a listáról, mert a vizsgált termékeik mindegyike megfelelt a szabványoknak, vagyis a természetes méz kategóriának.

Aranynektár Kft.: akácméz, virágméz

Hungaronektár Kft.: akácméz, virágméz, hársméz.

És hogyan tovább?

Ha valaki tud olyan hivatalos fórumot, ahol érdeklődni lehet hasonló vizsgálatok eredményeiről, vagy esetleg arról, hogy egy méztermelő, vagy egy cég áruja mennyire megbízható, szívesen venném, ha megosztaná… Mert én is most itt állok, enyhén szólva tanácstalanul; egyik kezemben egy nagyobb cég gesztenyemézével, a másikban egy termelő akácmézével és mivel egyikük sincs a listán, csak az ízlelőbimbóimra hagyatkozhatom. És az sajnos édes ízek tekintetében néha becsapós!