Pikáns májpástétom almával és aszaltszilvával
2007 október 1. | Szerző: marmalade |
Amikor olvastam Dibbuk kiírását egyből tudtam, hogy ezt a
májas kencét fogom elkészíteni és ettől még az sem tántorított el, hogy májkrém
és májpástétom ügyben többeknek is hasonló módon járt az agya. Sebaj,
kiváncsian várom, hogy Dolce Vita, Nemiske és Gabojsza után más remekművekkel is
bővítsem receptgyűjteményemet!
Szeretem a belsőségeket, és erre drága, jó édesapám
is hamar rájött, mert már kisgyerek koromban – a családom többi nőtagjával ellentétben – konkurenciát jelentettem az
asztalnál a zúza és máj evésében. Aztán, ahogy növögettem, bővült a
repertoárom a szalontüdő, pacal és a jó kis velős csont irányába is. Érdekes
módon azonban mióta önálló háztartást vezetek, csak májat és pacalt készítettem,
de épp a minap sóvárogtunk a Zurammal egy jó kis velős csont után, pirítósra
kenve.
Pikáns májpástétom almával és aszaltszilvával
(A recept eredeti, almás verziója a
Príma Konyha egyik néhány évvel ezelőtti számából származik, de nálunk már
aszaltszilvával kibővítve honosodott meg.)
Hozzávalók: 50 dkg
csirkemáj, 2 db nagyobb alma,
5-6 szem aszaltszilva kevés konyakba áztatva, 1
fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma, só, bors, majoranna, kakukkfű, 2 evőkanál
balzsamecet-típúsú ecet, egy csomag bacon szalonna. 2 púpos evőkanál libazsír.
Elkészítése: Az apróra vágott
hagymát a libazsíron megfonnyasztottam, hozzáadtam a kisebb darabokra
vágott, megtisztított csirkemájat és a préselt fokhagymát. Amikor a máj
elkezdett fehéredni, felöntöttem egy kevés (max.
cikkekre vágott, héjától megtisztított almát és az aszaltszilvát.Megszórtam a
fűszerekkel: só, bors, majoranna, kakukkfű. És meglocsoltam a balzsamos
ecettel. Amikor a máj jól átsült és a gyümölcsök megpuhultak féltretettem
hűlni, majd botturmixal pürésítettem.
Formázása: Egy kisebb
püspökkenyérformát (de lehet kisebb, kerek jénai tál is) kibéleltem a
szalonnával, úgy, hogy a széleit vissza lehessen hajtani, beletöltöttem a májas
krémet és betekartam a tetejét szalonnával. Ezt a formát egy nagyobb tepsibe
állítottam, amit félig megtöltöttem vízzel, majd vízfürdőben, alacsony hőmérsékleten
egy jó 40 percig sütöttem. Amikor kihűlt befedtem sütőpapírral és rátettem egy kisebb
dobozos italt a tetejére, hogy a leve kipréselődjön.
Fogyasztás előtt hagyni kell, hogy néhány órát pihenjen a hűtőszekrénybe.
Nagyon finom pírítóssal,
gyümölcslekvárral.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Nagyon szeretem a pástétomot. Gratulálok a díjhoz!
Ez nagyon jól hangzik és újabb bizonyíték arra, hogy a máj milyen jól társul a megfelelő gyümölcsökkel (az alkoholnál pedig szinte mindenki konyakot használ:-)), többek között én is.
A balzsamecet tipusú ecetnél mire gondoltál??
Egy apró megjegyzésem lenne csupán: a pástétom mindig valamilyen tésztakéregben sül, akár formában, akár magában, ez a tied inkább egy terrine. Sajnos sokan tévesen használják, mert így terjedt el, bármilyen zöldséges vagy húsos masszát pástétomnak neveznek. (Elnézést ezért a kis közbeszólásért.)
Ez nagyon jól hangzik és újabb bizonyíték arra, hogy a máj milyen jól társul a megfelelő gyümölcsökkel (az alkoholnál pedig szinte mindenki konyakot használ:-)), többek között én is.
A balzsamecet tipusú ecetnél mire gondoltál??
Egy apró megjegyzésem lenne csupán: a pástétom mindig valamilyen tésztakéregben sül, akár formában, akár magában, ez a tied inkább egy terrine. Sajnos sokan tévesen használják, mert így terjedt el, bármilyen zöldséges vagy húsos masszát pástétomnak neveznek. (Elnézést ezért a kis közbeszólásért.)
Mamma, köszönöm a kiegészítést! Tanultam valami újat! Azért írtam egyébként, hogy balzsamecet-típúsú, mert amit én használtam az nem az eredeti modenai volt, hanem a magyaros Chef.
Lehet, hogy Mammának igaza van, de a terrine a magyar nyelvben valahogy nem honosodott meg. Vajon miért? Sokan nem is értik. Akkor meg miért ne lehetne pástétom a közmegegyezés szerint?