Fahéjas briós, vajkaramellában sütve
2007 július 26. | Szerző: marmalade |
Baby Rambutan oldalán látam meg először a receptet, már akkor is nagyon csábító volt, bár a körülményes leírás (külön link a tészta, külön link a szósz) miatt, csak kerülgettem egy darabig. Bár egy kicsit hasonlít a Macitól tanult kakaós csigára, mégis más. Más a tészta állaga,- igaz az elkészítése is hosszadalmasabb, mivel érdemes egy éjszakán át, a hűtőszekrényben keleszteni, – de a fáradozást, amit pontosabban inkább úgy kellene mondanom, hogy törődést, megéri. Végül is csak össze kell gyúrni, dagasztani, a többit az idő elvégzi.
Ami számomra újszerű volt eben a receptben az az, hogy a tepsit nem kell kivajazni, lisztezni, hanem karamellaszószt kell bele az aljára önteni.
A végeredmény kellemes, fahéjas, és a karamellától kissé ragacsos, rendkívül omlós tészta.
Fahéjas briós vajkaramellában sütve
Élesztős alap: ½ csésze (125 ml) meleg tej,
Az élesztőt a tejben megfuttatom, majd a tojással. 1 csésze liszttel és egy robotgéppel összedolgozom, közben fokozatosan hozzákeverem a maradék lisztet. Összegyúrom és úgy 40 percig pihentetem.
Kelt tészta (brioche): 1/3 csésze cukor, 1 kiskanál só, 4 tojás, 1,5 csésze liszt + 18 dkg vaj.
Az élesztős alaphoz hozzádolgozom (robotgéppel a legkényelmesebb) a cukrot, a sót, és egyenként a villával elkevert tojásokat, majd a lisztet. Legalább 10-15 percig elbabrálok vele, majd belemorzsolom a vajat. Öblös tálba teszem, megszórom 1-2 evőkanál liszttel, és letakarom folpackkal. Hűtőszekrényben állni hagyom egy éjjen át.
Reggelre három-, négyszeresére is feldagad.
Karamellás szósz: 22,5 dkg vaj, kb. 20 dkg barna cukor, 2 evőkanál méz,
Egy lábosba összefőzöm a hozzávalókat és a tepsibe öntöm (keveset félre teszek, a tetejére).
Lisztes deszkán kinyújtom nem túl vékonyra (úgy fél újjnyira) a tésztát.
Megkenem kevés olvasztott vajjal, megszórom 1 csésze barna cukorral és 2-3 kiskanál őrölt fahéjjal.
Feltekerem és jó kétújjnyi (kb.
Én még a karamellás krémből hagytam 3-4 evőkanálnyit és ezzel meglocsolom a csigákat.
Körülbelül 35 perc alatt elkészül.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Phhhh! Ez nagyon finom lehet! Ahogy egy kicsit hűvösebb lesz, kipróbálom, mert a karamell a kedvencem. Krémben, fagyiban, az ischleren, csak úgy italként, szóval mindenhogy!
Finom is, kóstoltam! Igaz, csak másnap a kis csomagomból, kerek ízű, szaftos, kiszáradásra kevéssé hajlamos, igazi kényztetős reggelinek való!
Ma reggelire megsütöttem a tekercseket! Nagyon finomak, de nekem túlságosan nehéz, csak 20 dkg vajat tettem a szószba, de így is túlságosan zsíros lett. Talán a tésztába is elég lenne kevesebb vaj. Két darab után csaknem rosszul lettem, és nem csak én, hanem a partnerem is! 🙂 Persze az is lehet, hogy csak nekünk sok ez a zsiradékmennyiség, más gyomra megbírkózik vele. De mi amúgy elég zsírszegényen táplálkozunk.
A leírásból hiányoltam, hogy mennyire kell lágynak lennie a tésztának. Az enyém elég lágy lett, az edény falától meg a kezemtől is elvált, miután jól megdolgoztam. A vajat én még az előtt tettem bele, hogy elkezdtem volna kidolgozni, a leírásban fordítva van, ezt nem is nagyon értettem, hogy ki kell dolgozni, és utána bele a vaj? És azzal újra kidolgozni? Vagy hogy? Na mindegy, jó lett a tészta, másnap reggelre már nem is volt olyan lágy, gondolom megkeményedett benne a vaj.
A másik amit hiányoltam: csak össze kell-e olvasztani a karamellszósz hozzávalóit, vagy karamellizálni is kell? Mert ha csak “összefőzöm”, az még nem “karamellszósz”. Én nem karamellizáltam, csak jól összeforraltam, (kb 10 percig forrott) sütés közben szépen megkaramellizálódott.
Legközelebb kipróbálom kevesebb vajjal!